2018. február 21. szerda Eleonóra
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 6:40 Napnyugta: 17:15

CHF CHF 270,13000
EUR EUR 312,09000
USD USD 253,03000

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Balázs

Névnapok: február 3.
Nem:Férfi
Eredet:latin

Leírás:
A Balázs az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév. A nevet sokan - helytelenül - a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt. Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik. A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.

Névnapi szokások
  • Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.
  • A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.
  • Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.
  • A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.
  • A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távoltartsák a madarakat.
  • Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.
  • A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.

Milyen névnap van ma? -  a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. 
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

 - Wikipédia: Magyar névnapok
 - Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
 - Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
 - Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Milyen névnap van ma? -  a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. 
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

 - Wikipédia: Magyar névnapok
 - Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
 - Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
 - Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Névnaptár