Szilveszter névnap

Szilveszter névnap december 31-én található a hagyományos naptárakban.

A Szilveszter névnap különleges helyet foglal el a magyar naptárban. Míg a legtöbb névnap csendesen telik, december 31-én az egész ország az ünnepelt nevével köszönti az új esztendőt. De vajon tudjuk-e, honnan ered ez a patinás név, és miért pont az év utolsó napján ünnepeljük?

A Szilveszter név eredete és jelentése

A Szilveszter latin eredetű férfinév, a Silvester szóból származik. Jelentése rendkívül természetközeli: „erdei”, „erdőben élő férfi”. Bár ma már ritkábban választják a szülők újszülöttjeiknek, a hangzása és a hozzá kapcsolódó hagyományok miatt örök klasszikus maradt.

Miért december 31-én van Szilveszter névnap?

A névnap dátuma nem véletlen: I. Szent Szilveszter pápa emléknapjához kötődik. A katolikus egyházfő 335. december 31-én hunyt el. Nevéhez fűződik a kereszténység történetének egyik legfontosabb korszaka, hiszen ő volt a pápa, amikor Constantinus császár legalizálta a vallást a Római Birodalomban.

Mivel az egyházi emléknap éppen az év utolsó napjára esik, a világi évbúcsúztató ünnepségeket is elkezdtük a pápa után „szilveszterezésnek” hívni.

Szokások és hagyományok Szilveszter napján

A Szilveszter névnap elválaszthatatlan az évvégi babonáktól. A népi hitvilág szerint amit ezen a napon teszünk, az az egész következő évünkre kihat:

Szerencsehozó ételek: A lencse és a malachús bőséget ígér, míg a szárnyasok fogyasztása kerülendő, nehogy „elkaparják” a szerencsénket.

Zajkeltés: A modern dudálás és tűzijáték őse a pásztorok kolompolása volt, amellyel a gonosz szellemeket igyekeztek távol tartani az otthonoktól.

Fogadalmak: Ilyenkor nemcsak a névnaposokat köszöntjük, hanem mi magunk is tiszta lappal indulunk az új évnek.

Az 1990-es években ritka név, a 2000-es években (2004-ig) a 80–100. leggyakoribb férfinév, azóta nem szerepel az első százban.