Időjárás és a névnapok

Január 6. - Vízkereszt
Az év hatodik napjának időjárásából következtettek az új év szerencséjére, időjárási viszonyaira, a várható termésre és az emberek egészségi állapotára. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhély, az iziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – tartotta a mondás. Ha hideg volt az idő, rossz termést vártak, a hóesésből korai tavaszt, száraz időből zivataros nyarat, szélfúvásból, szerencsés évet  jósoltak az öregek. A patakokat is megfigyelték, és ha megáradt bennük a "vízkereszt vize", jó és bőséges bortermésre számíthattak. A délvidéki magyar falvakban úgy tartották, ha eső esik, férges lesz a mák.

Január 22. - Vince
Borászok és szőlősgazdák számára fontos névnap a Vince, ugyanis ha Vince napján olvad a hó, illetve szép napos idő van, akkor jó bortermést remélhetnek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósolnak. Számos rigmus foglalkozik  ezzel a hiedelemmel, ezek közül az egyik: „Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince!”

Január 25 - Pál
Pálfordulás kifejezés eredete kapcsán a Bibliához kell fordulnunk. Pál apostol a csodás gyógyulás hatására tért meg, és keresztény tanokat kezdett hirdetni. A névnaphoz kapcsolódó számos hiedelem mellett, az időjárásra vonatkozó hiedelmekben is a fordulat jellemző. Az időjárás hirtelen, gyökeres megváltozását, megfordulását is várták régebben a tél közepét jelző Pál napján. Ha aznap szép, napos idő volt, akkor úgy gondolták, még sokáig tart a hideg, téli idő. Ám ha ezen a napon köd borította a tájat, akkor a legrosszabbra számítottak: „Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.” – szólt a korabeli jóslat.

Február 2. - Gyertyaszentelő
Február második napján, ha jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap." A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (szép, napos idő van), akkor visszamegy aludni, mert újra hideg érkezik. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.

Február 6. és 16 - Dorottya és Julianna
„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Február 6. és 16. A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését. A nagykőrösi hiedelem szerint: „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt", vagy „Julianna megrázta a dunnáját" - ugyanis a megfigyelések szerint e napon gyakran havazik. Ha hó esik, a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok". A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból: Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog. Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várják.

Február 24. - Mátyás
Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között. Jégtörő Mátyásról mondták, ha „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”, vagy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. Az e napi hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. A Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.

Március 12 - Gergely
A tavaszi nap-éj egyenlőség napja, mellyel megkezdődik a tavasz és eljön a melegebb idő. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik. A hagyományok szerint a gyermekek Gergely napján acéllal és tűzkővel ápolták a hagyományokat, “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek” kiáltással az acélt ledobták a földre és míg az mozgott, a tavaszba forduló napot idézte. Sok helyütt ezen a napon vetnek rozsot, búzát és hüvelyeseket.

Március 18., 19. és 21. - Sándor, József, Benedek
“Sándor, József, Benedek: zsákban hozza a meleget” –  A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok  vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz. “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken. Egyik legismertebb, széles körben élő hiedelmünk.

Június 8 - Medárd
Medárd napja Magyarországon jól ismert időjárásjósló nap. Évszázados megfigyeléseken alapul, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Mezõgazdasággal foglalkozók számára is fontos nap volt ez, mivel úgy tartották, hogy ha ezen a napon meleg, napos idõ van, akkor jó lesz a gyümölcstermés, viszont ha esik az az esõ, akkor savanyú lesz a bor, viszont bõ lesz a gabonatermés.

November 11 - Márton
A népi hiedelemek szerint Márton napján a jólét és az időjárás további alakulására lehet következtetni. A Márton napi libalakomából, amellett hogy kulináris élvezeteket nyújt, az időjárásra is lehet következtetni: ha a libacsontja fehér és hosszú, akkor havas tél várható, ha rövid és barna, akkor saras. Egy másik vélekedés szerint Márton-napi időjárás azt mutatja meg, hogy milyen lesz az idő majd a következő márciusban. Egy népi mondás pedig a karácsinyi időjáráshoz ad fogodzót: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.  Úgyancsak népi hiedelem, hogy aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezik majd.

November 25 - Katalin
„Ha Katalin kopog, Karácsony locsog!”, vagy „Ha Katalin szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik.”, de sok helyütt azt tartják, ha Katalinkor megáll a liba a jégen, karácsonykor esős, sáros idő lesz – vagyis a Katalin-napi fagyos idő, vagy napsütés enyhe karácsonyi időjárást jelez előre.

November 30 - András
A néphagyomány szerint, 40 napos csapadékos időszak várható, ha András napján esik az eső vagy a hó. Emellett érdemes megfigyelni, hogy a libákat is megtartja-e a jég, mert ebből a karácsonyi időjárásra lehet következtetni, úgyanis ha a libát súlyát kibírja a jég, akkor locsogós, sáros lesz a karácsony.

András naphoz kapcsolódik a hagymakalendárium készítése is, melyből az egész évre vonatkozóan lehetett időt jósolni. A kalendárium elkészítése egyszerű, egy jókora fej vöröshagymát négyfelé kell vágni és ízekre szedni. 12 egészséges lemezt ki kell választani és mindegyikbe egy csipet sót tenni. A lemezeket sorba egy tányérba kell tenni és mindegyikhez egy hónapot kell adni, majd feltenni a kemence tetejére. Újév reggelére kész a jóslás: amelyik hónap lemezén elolvad a só, az esős lesz, amelyikben nincs víz, az száraz lesz.