A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték Gyulának. A gyula méltóságnév a idők során személynévvé alakult. A névvel találkozhatunk a Képes Krónikában is, a Gyula nevű pogány vezérről ezen írás maradt fenn: "Ezután Szent István király híres és eredményes hadat indított nagybátyja ellen, akit Gyulának hívtak."
Emellett Szent Gellért legendájában is olvasni lehet egy Gyula nevű vitézről.
A Gyula nevet latin Julius névvel azonosították 1795-ben. Ez tévesen történt, de szándékosság volt benne. Ez a magyarázata, hogy a név női megfelelője a Júlia lett.
A név jó hosszú időre feledésbe merült. A 19. század több egyéb régi névvel együtt felújították. Ezen nevek közül a Gyula vált népszerűvé. 1870-75 között például a reformátusok körében, Debrecenben a 10., míg a katolikusok között a 4. legnépszerűbb név volt.
A név népszerűsége a XX. században is fennállt: az 1950-es években a 12. legnépszerűbb név volt, míg 1967-ben a 19. volt a férfinév rangsorban hazánkban. Az 1980-as évekre viszont visszacsúszott a 35. helyre.
2018 és 2022 között az újszülöttek körében épphogy befért a legnépszerűbb 100 közé: 77-96 helyen szerepelt. A lakosság körében pedig a 26. leggyakoribb név volt 2023. január 1-én.
Szent I. Gyula a 35. pápa volt, akit közel négy hónapos vita után választottak meg Kr.u. 337-ben. Regnálása alatt az egyházban komoly viták és hatalmi villongások voltak. Gyula eközben átszervezte a pápai irattárat a császári hivatalok mintájára. Emellett öt templomot is építtetett és temetőt nyittatott. Megtiltotta, egyházi személyeket polgári bíróság elé idézzenek. Szent Gyula a csatornatisztítók védőszentje is.
A történelemben három Gyula pápa is található, II. és III. Gyula pápa a művészetpártolásukról lettek leginkább nevezetesek. II. Gyula nevéhez kötődiknek Michelangelo egyházi alkotásai, az ő felkérésére vállalta el az itáliai polihisztor a Sixtus- kápolna mennyezetfreskójának újrafestését.
Michelangelo megfestette világhírű alkotásait a korábban csillagokkal díszített mennyezetre, mely alkotásokat azóta is csodálattal nézi a világ.
A Gyula nemcsak személynév, de egy nagyon szép kisváros neve is hazánkban. A 13. század utolsó évtizedeiben a Maros – Körös vidékén is befejeződött a királyi vármegyék szervezetének átalakulása. E folyamat során a királyi vármegyékhez és várispánságokhoz tartozó birtokok jórészt a várnagyok kezébe kerültek át, akik így földbirtokos nemesekké léptek elő.
A történészek úgy vélik, hogy egy hatalmában megerősödött, titokzatos Gyula nevű személy, szintén a nemesi középrétegből való lehetett. Erről a Gyuláról nevezték el a várost.
A város nevezetességei a gyulai vár és a várfürdő. A gyulai vár Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült. A falai között található múzeum és a várszínház is. A város történetéről és látniavóiról érdemes elolvasni Kirándulás tippek oldal Gyula, a történelmi fürdőváros című cikkét.
A Gyula a következő magyar települések nevében is szerepel: Gyulaháza, Gyulakeszi, Gyulafirátot.
A magyar történelemben számos Gyula nevű hírességet találhatunk: van köztük gróf politikus miniszterelnök, olimpiai bajnok birkózó, rock és bluesénekes, labdarúgók kzül Gyula volt az Aaranycsapat, a magyar labdarúgó válogatott kapusa, sőt az első magyar labdarúgó válogatott is. Író, költő és sok szinész is viselte, viseli ezt a nevet.
Andrássy Gyula az Andrássy családból származó magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves. 1867 és 1871 között a kiegyezés után a Magyar Királyság első miniszterelnöke, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között. Jelentős szerepe volt az 1868-as horvát–magyar kiegyezés létrejöttében, a nemzetiségi törvény megalkotásában, és az önálló Magyar Honvédség megalakításában. Emlékét számos köztéri szobor, emléktábla, valamint a róla elnevezett Andrássy Gyula-díj, és a budapesti Andrássy út őrzi.
Az Aranycsapat legendás kapusa, 86-szor öltötte magára a címeres mezt. A „Fekete párduc” becenevet azért kapta, mert elő kapusként vette fel a fekete mezt a pályán. Részese volt az elveszített berni világbajnoki döntőnek és a legendás londoni 6:3-nak is.
Az egyik legismertebb magyar színész, komikus is ezt a nevet viselte.
Eredeti neve 1933-ig Illés Gyula volt. háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.