A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, nem meglepő, hogy rengeteg hagyomány, szokás köthető hozzá itthon és a nagyvilágban.
A tojásfestés hagyománya egy kersztény legendára vezethető vissza, mely szerint, mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra.
A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. Kelet-európa néhány országában, Szlovákiában, Csehországban és lengyelországban terjedt még el. E szokás szerint húsvéthétfőn kora hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, illetve illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. A szokásról írásos emlékek Magyarországon már 17. századból fennmaradtak. 1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae című művében is említés tesz a locsolkodásról.
A vizzel való locsolás utal a keresztelésre és az emberiséggel egyidős termékenységkultuszra is. A szokás arra a legendára is visszavezethető, mely szerint a Jézus feltámadásást hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni, valamint vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat a Jézus sírját őrző katonák.
A locsolásért cserébe általában hímes vagy festett tojás jár a fiúknak
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is lett. A hasonlat szerint Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a kifejlődött madár a tojás héját. A másik legenda szerint a keresztfán függő Krisztus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imdákozó nő kosarában található tojásokat, ézért festünk főként piros tojásokat húsvétkor.
A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép a bárány, mely Jézust Krisztust jelképezi. Ennek magyarázata az a vallási tétel, miszerint Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált. Ezért nevezik Jézust Isten bárányának is.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojo madara, melyet nyullá változtatott. Az egyik magyarázat szerint a gyermekek szórakoztatása kedvéért történt ez, egy másik verzió szerint viszont dühében változtatta át a szárnyast nyullá. Ezen legenda révén került be a különböző kultúrkörökben a nyuszi, amely fészket rak és azt színes tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják az angol easter és a német ostern elnevezését a húsvétnak. A húsvéti nyúl hagyománya hazánkban csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg.
Finnországban húsvétkor létezik egy Hallweenszerű hagyomány, a gyerekek sötét ruhába öltöznek, arcukat korommal kenik be és seprűvel mennek ki az utcára. A hagyomány szerint ezzel a szertartással megelőzik a boszorkányok megjelenését nagypénteken és húsvét vasárnapján.
Német hagyomány a húsvéti tűzrakás. A télről megmaradt karácsonyfákból rakott tűz aa szépség, napsütés és győzelem jelképe. Ezzel kezdetét veszi a meleg tavasz, mely legyőzi a hideg telet. Németországban követik leginkább a húsvéti fadíszítés szokását. A kert fáit rengeteg színes tojással díszítik fel.
Svájcban szökőkutakat öltöztetik húsvéti díszbe, papírszalagokkal, virágokkal és színes tojásokkal. A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik és bíznak abban, hogy az Alpok száraz területei is elég vizet kapjanak az év folyamán.