2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
A Szentek között több Klárát is találunk, általában a szentek vallási ünnepnapja és a névnap egy napra esik, a Klára esetében egy nap különbség van a két dátum között. Mi lehet ennek az oka?
A Klára női név a latin clarus melléknév nőnemű alakjából származik, a név jelentése: világos, fényes, ragyogó, és híres. A Klára nevet viselők névnapjukat három dátumon is ünnepelhetik: április 17, augusztus 11 és augusztus 12, melyből ez utóbbit tartjuk a fő névnapnak.
A hagyományos névnap Assisi Szent Klárához köthető, azonban a névnap dátuma napjainkban nem egyezik meg a szent vallási ünnepnapjával.
Klára volt a Klarissza apácarend megalapítója, mely a Ferences rend női ága. Klára gazdag és nemes Offreducci-Favarone család első lányaként született. Két húgával együtt vallásos nevelést kapott. Tudott latinul és szép oltárterítőket hímzett. 1210-ben hallotta először prédikálni Assisi Szent Ferencet és 1211 virágvasárnapját követő hétfőn, 18 éves korában néhány társnőjével együtt a Porciunkula-kápolnába menekült, ahol Assisi Szent Ferenc kezeiből a szerzetesi öltönyt felvette. Utóbb egy kis zárdát építtetett, amelyben az általa alapított rend apácáit telepítette. A családjából kisebbik húga és édesanyja is csatlakozott a rendhez. 1244-től kezdve ágyban fekvő beteg volt, de a rend irányítását továbbra is energikusan intézte, sőt a hagyomány szerint a szentmisék cselekményeit a távolból is követte, ehhez a legendához kapcsolódóan lett a televíziósok védőszentje.
1253 augusztus 11-én halt meg, ünnepélyes temetésén IV. Ince pápa is részt vett. 1255-ben IV. Sándor pápa szentté avatta, majd utóbb 1260-ban a klarisszák részére Assisiben új zárdát építtetett és Klára holttestét is odavitette. Ünnepét felvették a római naptárba augusztus 12-re, ehhez kötődően alakult ki a hagyományos Klára névnap, azonban a vallási ünnepét 1969-ben a katolikus egyház egy nappal elcsúsztatta, halálának napjára, augusztus 11-re helyezte át.
Umbria Montefalco városában született, és már hatéves korától reclusaként élt egy elfalazott kis cellában nővérével, Boldog Johannáva. Később együtt beléptek az Ágoston-rendi apácák közé. Rendkívül imádságos és önsanyargató életet folytatott, amit a legenda szerint Isten 11 évnyi „lelki éjszaka” után rendkívüli kegyelmekkel jutalmazottː csodatevés, elragadtatások, természetfölötti ismeretek adományait nyerte Klára. 1308-ban hunyt el, körülbelül 40 éves korában.
Bár halála után közvetlenül megindult a szentté avatási pere, csak XIII. Leó pápa avatta szentté, 1881-ben. Érdekesség, hogy teste nem bomlott fel halála után, szívén pedig állítólag Krisztus kínszenvedének eszközei lettek csodás módon láthatóvá. Ünnepnapját augusztus 17-re tették.
Clara Zetkin volt, aki 1910-ben javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A szavakat tettek követték és először 1911. március 19-én ünnepelték meg a Nemzetközi Nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. Három évvel később, 1914-ben került március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére a nemzetközi nőnap.
