2024. Április 26., péntek
Ervin névnapja
Ervin névnapja
A Mátyás héber eredetű férfinév, mely a héber Mattatiásból származik, jelentése Isten ajándéka Azonban más vélekedések szerint a „jó” jelentésű „manu” , és a thesis, azaz az „elhelyezés” szavak összevonásából származik, mely értelmezés Mátyás apostol legendájához köthető, hiszen a Mátyás, a rossz – vagyis Júdás – helyére „elhelyezett jó”.
A Mátyás fő névnapját február 24-én (szökőévben 25-én) tartjuk. Ennek eredete Mátyás apostolhoz kötődik, Rómában már a 11. századtól február 24-én ünnepelték Mátyás apostolt, melynek oka, hogy a Szent Jeromos-féle martirologium ezen a napon emlékezik meg róla. 1969-ben ezt az ünnepnapot áttették május 14-re tekintettel arra, hogy a február böjti időszak. A magyar katolikus egyház azonban továbbra is a hagyományos dátumon ünnepli. Az ortodox egyházak augusztus 9-én ülik emléknapját. Milánóban február 7-én tartják ünnepét.
Szökőévben a névnap egy napot hátracsúszik a naptárban, ezt hívjuk Mátyás ugrásának.
Jégtörő Mátyás napja mind a halászoknak, mint a mezőgazdászoknak fontos előrejelzési szempontból. A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna 5 nappal korábban nem vitte el a fagyot, majd Mátyás töri meg a jeget, de ha nem, akkor csinál. Egy másik időjárási regula szerint , ha esik az eső Mátyás napon, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A halászoknak is fontos ez a nap, hiszen a csukák ekkor kezdenek ívni. "Mátyás csukájá"-nak is hívják az ezen a napon fogott csukát, azt tartják, hogy egész évben bő hal-fogás várható, ha Mátyás napon tudunk csukát fogni.
Mátyás apostol vagy Szent Mátyás a Júdás helyére választott apostol az Apostolok cselekedetei szerint A többi apostoltól eltérően nem Jézus választotta ki, hanem a többi apostol a kezdetektől velük tartó személyek közül.
Szent Mátyás a szabók, a cukrászok, a mészárosok, az építők és a kovácsok védőszentje. Szekercével a kezében szokták ábrázolni, ehhez kötődik a jégtörés népi hagyománya is.
Az egyik legismertebb népmesei figura hazánkban Fazekas Mihály Ludas Matyija, aki háromszor adta vissza a gonosz földesúrnak a rajta elkövetett csúfságot. A Lúdas Matyi, az egyszeri libapásztorfiú, aki többször is túljár a kapzsi és zsarnok földesúr, Döbrögi eszén. A mű története a középkorban játszódik ugyan, de az alapmotívum időtlennek tekinthető, hiszen minden kornak megvan a Döbrögije és Ludas Matyija is.
Ezt támasztja alá az is, hogy a művet több alkalommal is feldolgozták: Balogh István bohózatot, Móricz Zsigmond vásári komédiát írt a mű alapján. Deésy Alfréd némafilmet forgatott, míg a legismertebb filmváltozat az 1949-ben bemutatott Soós Imre főszereplésével készül Ludas Matyi film. Dargay Attila 1977-ben egész estés rajzfilmet készített belőle. Lúdas Maty figuráját még a Magyar Nemzeti Bank is felhasználta, 2001-ben egy emlékpénzérme-sorozatot jelentetett meg, mely sorozat egyik érméjén Ludas Matyi illusztrációja látható.
Sokan emlékezhetnek még a Lúdas Matyi nevű magyar szatirikus hetilapra, mely 1945 és 1992 között jelent meg. Az ország egyedüli vicclapja volt a Kádár rezsimben, sok éven keresztül közvetítette a szocialista rendszer „hivatalos” humorát.
