2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
A Zsófia görög eredetű női név, jelentése: bölcsesség. A hagyományos Zsófia névnap május 15-én és szeptember 17-én van, de a név viselői ünnepelhetnek május 24 - 25-én is köszönhetően Barat Szent Magdolna-Zsófiának, és augusztus elsején valamint szeptember 30-án is.
Barat Szent Magdolna-Zsófia a Szent Szív Társaság alapítójaként került be az egyházi történelemkönyvekbe, francia apácaként az 1800-as években tevékenykedett. Az "Institut du Sacré Cœur" , magyarul a Szent Szív Intézete első négy nővére 1800. november 21-én tette le fogadalmát, és már 1801 októberében nevelőintézetet nyitottak Amiens-ben, igen nehéz körülmények között. Magdolna-Zsófiát 1802. december 21-én nevezték ki az új közösség vezetőjének. Barat anya, még a születése miatt egész életében gyenge fizikummal rendelkezett. Többször is megkísérelte, hogy hivatalától visszavonuljon, de nővértársai nem fogadták el lemondását. Párizsban halt meg 1865. május 24-én, Mennybemenetel ünnepén. X. Piusz pápa 1908. május 25-én boldoggá, XI. Piusz pápa 1925. május 24-én pedig szentté avatta. Testét boldoggá avatási eljárása során sértetlenül, romlatlanul találták. Ünnepnapján május 25-ére tették.
Szent Zsófia vagy Szofia a középkori folklór kitalált szentjeinek egyike. Zsófia asszony és három leánya teljesen a képzelet szülötte. Alakjuknak történelmi alapja nincs, legendájuk, mi szerint együtt szenvedtek vértanúhalált, azonban az évek során egyre inkább kikerekedett, és ennek eredményeként Zsófia kultusza a középkor végén már egész Magyarországra kiterjedt.
A Zsófia-legenda egyik kerek változata az Érdy-kódexben található. Eszerint Dömötör görög király a bujdosó Anaklétus pápa tanácsára feleségül vette Manfredus perzsa király leányát, Zsófiát, akinek akkor már három lánya volt: Fides, Spes és Charitas, azaz a Hit, Remény, Szeretet.
Rómába költöztek, ahol Dömötör király vértanúhalált szenvedett. Még abban az órában Zsófia angyali éneket hallott, mire felköltötte leányait. Egy angyal jelent meg előttük, és a lányok feje fölé egy-egy koronát tartott, Zsófia feje fölé pedig hetet. Angyalok közölték velük, hogy rájuk is vértanúság vár, sőt Zsófia hétszer szenved és mind a hétszer koronáztatik.
Ezután Zsófia Konstantinápolyban megépíttette a Hagia Sophia templomot, Rómában pedig huszonnégy kisebbet, miközben kemény penitenciában élt leányaival együtt. Hamarosan a jóslat szerint vértanúságra jutottak.
