2024. Április 25., csütörtök
Márk névnapja
Márk névnapja
A Zsuzsanna és a magyar rövidülése a Zsuzsa ókori egyiptomi eredetű név, mely héber közvetítéssel került át más nyelvekbe. Hazánkban a Zsuzsanna 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt, azonban az utóbbi években már nem található meg az első száz név között az újszülötteknél, mely azt jelzi, hogy a népszerűsége csökken.
A női lakosság körében a hetedik leggyakoribb név. A név eredeti jelentése lótuszvirág volt, amely jelentés liliommá alakult a név „nyelvtörténeti vándorlásai” során. A Zsuzsanna név a hagyományos naptárakban két dátumon szerepel: február 19-én, mely a tavasz hírnöke és augusztus 11-én, mely Szent Zsuzsannához kapcsolódik, aki keresztény vértanú volt a harmadik században.
A népi hiedelmekben a februári Zsuzsanna nap a tavasz első hírnöke, amire a madarak viselkedéséből lehet következteteni. Az egyik ilyen megfigyelés a pacsirtához kötődik: ha a pacsirta magasan röpül, közel érzi a tavaszt, énekével pedig azt jelzi, hogy már közel van. Úgy tartották, hogy Zsuzsanna már elviszi a telet és ekkor kezdődik a tavasz. Ilyenkor szólalnak meg a madarak, és kezd zöldellni a fű. Ha ezen a napon már nem havazik, hanem olvad, akkor a tél végét jósolták nagyapáink korának időjósai.
A Bibliában szerepel az istenfélő Zsuzsanna története. Zsuzsanna a Joakim nevű befolyásos zsidó felesége volt Babilonban. Zsuzsanna szépséges nő volt a zsidó asszonyok között, de ugyanakkor erkölcsös és istenfélő. Két vén bíró - akik gyengéd érzelmeket tápláltak a fiatal nő íránt - elhatározták, hogy egy alkalmas pillanatban lecsapnak Zsuzsannára, és ha kell, erővel szeretkezésre sarkallják. Egy napon a nő a nagy hőség miatt fürdőzni ment, és elküldte szolgálóit, hogy olajat és kenőcsöt hozzanak neki, az ajtókat pedig bezáratta. Az egyedül maradt nőt a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. Mivel Zsuzsanna nem engedett a zsarolásnak, így is lett.
Az ószövetségi törvények értelmében, mint házasságtörő asszonyt, Zsuzsannát halálra ítélték, tekintettel arra az akkori zsidó jogszokás azt mondta ki, ha legalább két ember ugyanazt állítja, az már elegendő bizonyíték. A Szentírás szerint Zsuzsanna Istenhez fohászkodott segítségért, aki elküldte Dánielt.
Dániel új vizsgálatot tartott és külön-külön hallgatta ki a vén bírákat. A vének másképp vallottak arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval, egyikük szerint a mézgafa alatt történt a házasságtörés, a másikuk pedig az állította, hogy a tölgyfa alatt. Zsuzsanna rokonai és férje számára nagy volt az öröm, hogy megmenekült, a két vént pedig a mózesi törvények értelmében halálra ítélték hamis tanúzásért és házasságtörés szándékáért.
Szent Zsuzsanna
Az augusztusi Zsuzsanna nap Szent Zsuzsannához kötődik, augusztus 11-én van a szent emléknapja. Szent Zsuzsanna Gavinius nevű pap lánya volt, valamint Szent Caius római pápa unokahúga. Szigorú keresztény erkölcsi nevelésben részesült és már kora ifjúságától fogva Istennek szentelte magát. Családja rokonságban volt Diocletianus császárral, aki miután értesült a lány jóságáról és szépségéről, feleségül akarta adni Maximiánhoz. Elküldte egyik rokonát, Klaudiust Gaviniushoz, majd magát Maximiánt is. Mindketten, miután hosszasan elbeszélgettek a pap családjával, maguk is, és Gavinius egész családja, megkeresztelkedtek. Amikor a császár erről tudomást szerzett, száműzte mindannyiukat. Nem messze Rómától elégették őket, hamvaikat pedig a tengerbe szórták.
Zsuzsannát a császár udvarába vitték. A császárné felügyelete alá helyezték azzal a paranccsal, hogy engedelmességre bírja Zsuzsannát. A császárné azonban titokban maga is keresztény volt, ezért támogatta Zsuzsannának azt az elhatározását, hogy az Úrért megőrzi tisztaságát. Elmondta a császárnak, hogy a szűz nem hajlandó házasságra lépni egy pogánnyal. Diocletianus megengedte társuralkodójának, hogy a szent szüzet megbecstelenítse, ettől azonban Angyal mentette meg őt. Ezek után arra kényszerítették, hogy áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. „Én saját magamat mutatom be áldozatul az én Istenemnek” –mondta Zsuzsanna. Ekkor pedig lefejezték. A császárné titokban eltemette a szent testét. A szobát, melyben lefejezték Zsuzsannát, a pápa templommá szentelte. Csakhamar szent Zsuzsanna apja is vértanúságot szenvedett, csakúgy, mint 296-ban Róma püspöke is, Caius.
Források:
