Névnap kereső 

Ellák névnap július 8-án van a hagyományos naptárakban.

Az Ellák férfinév Attila hun uralkodó fiának neve (Ilek). A név eredete bizonytalan, talán a germán Eicke, Eilke névből származik, és ekkor a jelentése tölgy. Ennél valószínűbb azonban, hogy török eredetű, és azonos tőről fakad a Jelek és Üllő nevekkel. Jelentése ez esetben uralkodó, kormányzó, király. 

Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Eszter névnap Május 24-én van a hagyományos naptárakban. 

Az Eszter perzsa eredetű női név, melynek jelentése csillag. Istár asszír-babilóniai istennő nevével azonos eredetű. Egy másik elmélet szerint héber eredetű és a jelentése mirtusz, ez azonban a bibliai alaknak, Eszternek a másik nevére, a Hadassára vonatkozik.

Az Eszter nemzetközileg is elterjedt: angol-szász országokban Esther vagy Hesterként használják, az olaszoknál Stella, míg spanyol nyelvterületen Ester. A franciáknál Estelle formában terjedt el, míg a perzsáknál pedig Istar névként ismert.

Az Eszter nevet a 16-18. században nagyon gyakran adták a kislányoknak, majd veszített a népszerűségéből. 1967-ben 143-an kapták ezt a nevet, a 80-as években a 12. leggyakoribb női név volt. Az 1990-es években is igen gyakori név, a 2000-es években a 8-14. leggyakoribb női név  Az Eszter esetén az alábbi becenevek ismertek: Eszti, Esztike, Eszterke, Ettike, Pöszi, Pöszike, Pöszke.

Az Eperke újabb névadás az eper szóból. A régi magyar nevek között Eperjes alakban fordul elő. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Az Edgár férfinév germán (angolszász) eredetű, jelentése: birtok, vagyon + dárda. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Jenő névnap július 13-án és November 18-án van a hagyományos naptárakban.

A jenő név török eredetű, méltóságot jelölő név, melynek jelentése ’bizalmas, tanácsadó, miniszter’. A névvel először Bíborbanszületett Konsztantinosz, bizánci császár X. századi művébentalálkozhatunk, mint az egyik magyar honfoglaló törzs megnevezése. A XVI. században a székelyek egyik csoportjának neveként használták.

Évszázadok alatt vált törzsnévből személynévvé. A 19. században a Jenő nevet tévesen a német Eugén névvel azonosították, s így ez az azonosítás maradt meg napjainkig. 

A latin Eugenius nevet viselő pápákat magyarul Jenő néven emlegetjük. Közülük legelső Szent Eugénius, magyarul Szent Jenő, aki hosszú papi szolgálat után, idős korában lett pápa. Egyházi ünnepnapja: június 2., mely dátum Jenő névnapként is funkciónál.

Az 1990-es években ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között. A név becéző formái a következők: Jenci, Jencső, Jenke, Jenkő, Jenőcske, Jeszi.

Terézia névnap október 15-én van a hagyományos naptárakban.

A Terézia görög eredetű női név, melynek származása és jelentése bizonytalan. A név jelentésére két elmélet is megtalálható: az egyik szerint egy földrajzi hely nevéből származik, mely hely lehet az Égei-tengeri Thera, a mai nevén Santorini sziget vagy a Kréta melletti Therasia sziget, vagy a dél-itáliai Tarasz városa. A jelentés pedig, hogy ezen helyről származó. Egy másik elmélet szerint Terézia  jelentése arató, szüretelő; vadásznő. 

A név Spanyolországban vált először népszerűvé. a név névnapjai közül az októberiben találhatók két szenthez kapcsolódnak. Avilai (Nagy) Szent Teresia, aki az 1500-as években élt, egyházdoktor, spanyol sarutlan karmelita apáca volt, a szép és szellemes ifjú hölgy  18 évesen belépett a karmelita szerzetesek közé.

A gyűlölködések, üldözések ellenére keresztülvitte a rend reformját. Nevéhez több mint harminc kolostor alapítása kapcsolódik, az első kolostort Spanyolországban, Avilában alapította. Számos misztikus írása maradt fenn.

A másik szent Lisieux-i Kis Szent Teresia szintén karmelita szerzetesnő és rövid ideig a novíciák mesternője volt. A nevében szereplő Kis jelzőt a Kisded Jézus tiszteletére kapta. A szent ünnepnapja - ami egyben Terézia névnapja is - október 1-én található az egyházi naptárakban.

Az 1990-es években a Terézia igen ritka, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

A teréziákat a következők szerint becézik: Reszka, Reza, Rezi, Rézi, Teca, Tera, Tercsi, Tercsike, Teréz, Terézke, Teri, Terike, Terka, Terus, Teruska, Treszka, Trézsi, Zia, Zius, Ziuska

Erzsébet névnap November 19-én van a naptárban.

Az Erzsébet több alakban is megtalálható a különböző nyelvekben, maga a név a héber Eliseba  névből származik, melyhez több jelentést is találunk, melyek a következők: Isten az én esküm, Isten megesküdött, Isten a teljesség és az Isten a tökéletesség..

A novemberi névnap hazánk egyik legismertebb szentjéhez, Árpád-házi Szent Erzsébethez kapcsolódik, aki a rózsacsoda szentje, II. Endre királyunk és Gertrúd királynő leánya. Erzsébet 14 éves korában lett IV. Lajos őrgróf felesége.

A rózsacsoda történeténete több verzióban is fennmaratd.. Az egyik leírás szerint kicsi gyermekkorában kötényében ételmaradékot vitt a vár előtt összegyűlt szegényeknek. Váratlanul megjelent a király, aki előtt el akarta titkolni jótékonykodását, ezért azt mondta neki, hogy rózsa van a kötényében. Mivel hideg téli nap volt, édesapja nagyon meglepődött, ám amikor hitetlenkedve megnézte a lánya kötényét, az valóban rózsával volt tele.

Szent Erzsébet a lelki nemesség, az irgalmasság és a jótékonyság mintaképe. Erzsébet  a szegények és betegek, árvák és özvegyek védőszentje.

Az Árpád-házban további két Erzsébetet is találunk, az egyik Portugáliai Szent Erzsébet  II. Endre dédunokája, valamint Magyarországi Boldog Erzsébet aki pedig III. Endre király leánya volt.

 A kora középkorban az Erzsébet név a bibliai Erzsébet tiszteletére terjedt el a keresztények között. De igazán ismertté és gyakoriva Árpád-házi Szent Erzsébet hatására vált, akit már halála után öt évvel szentté avattak. 

Erzsébet naphoz kapcsolodó időjárási regula szerint ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időjárást jósolja meg.

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között, viszont Liza alakja, mely önálló névként is megtalálható egyre népszerűbb.

Az Erzsébet névnek több mint száz becéző alakja található, melynek oka, hogy a név régi és gyakori, sőt még elég hosszú is ahhoz, hogy sokféleképpen lehessen becézni. Nézzük hogyan lehet becézni az Erzsébeteket: 

Erzsi, Berzsi, Beta, Betta, Betti, Betkó, Betuska, Böbe, Böbi, Böske, Böski, Bözse, Bözsi, Bözső, Csöre, Csöri, Eliz, Erdzsu, Eri, Erzsa, Erzse, Erzsi-Berzsi, Erzsik, Erzsike, Erzsó, Erzsócska, Erzsók, Erzső, Erzsu, Erzsus, Liza, Lizi, Örzse, Örzsi, Örzsik, Örzsike, Örzsók, Pendzsi, Perzsi, Pezsi, Pöre, Pöri, Pörke, Pörzsi, Zsike, Zsó, Zsóka.