Névnap kereső 

Ábel névnap Január 2-án és December 5-én található a kalendárokban.

Az Ábel bibliai férfinév, Ádám és Éva második fiának a neve. Héber eredetije Hevel / Hável, jelentése: pára, lehelett, innen múlandóság. Mások szerint a név asszír vagy sumér eredetű, és a jelentése: fiú. A név eredetének harmadik lehetősége a sumer AB.DIGIR logogram amorita (nyugati sémi) olvasata: abu-ilu, sumer ab-An, jelentése „Az isten”, illetve ab-ba-an, abba2-el, azaz „Isten atya”. Az isten szót (An) az amoriták Él neveként olvasták ki. Első ismert előfordulása az i. e. 18. században a jamhadi Abbán névváltozata, Abba-Él, Abel.

Az újszülötteknek adott nevek körében az Ábel régen nem volt gyakori név, 1967-ben sem kapta senki ezt a nevet, 1983 és 1987 között a 113. legnépszerűbb név volt. Az 1990-es években már gyakori név.[2] 2003 és 2009 között az 55-65. leggyakrabban adott férfinév volt. A 2010-es évek elején az 59. legnépszerűbb férfinév. A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt név között, de a 2010-es évek elején a 97-99. leggyakrabban viselt férfinév volt.

A Bertold férfinév a germán Berthold (Berchtold) férfinévből származik. Jelentése: fényes, híres + uralkodó, tevékeny. Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.

Ákos névnap február 27-án van, kivéve a szökőéveket, amir február 28-én szerepel a hagyományos naptárakban.

Az Ákos név török eredetű régi magyar férfinév, eredeti formája Akkush, jelentése „fehér sólyom”. A név első ismert előfordulása Szent Ákos (Acacius, Agathius, Achatius) kappadókiai származású római százados történetével jelenik meg, aki a történelemírás szerint kereszténnyé lett, majd 311-ben, Maximianus alatt, vértanúhalált szenvedett.

Magyarországon az Ákos név legrégibb nyoma 1136-ból való a Thuróczi-krónika szerint, mégpedig az Ákos nemzetség által, melynek monostora és négytornyú román bazilikája a Szilágy megyei Ákoson állott. A község neve Ákosmonostorából (Akusmonustora) változott meg, annak rövidítésével.

Ákos kun vezér nevét a 14. század végéig sokan viselték, de a keresztény nevek elterjedésével ez az ősi név egy időre teljesen feledésbe merült. A 17. századtól ismét felbukkant, Ákos erdélyi fejedelem neveként, de a Barcsay-családban is ketten viselték a nevet. Bod Péter, egy 18. századi prédikátor hívta fel a figyelmet a névre (több másikkal együtt), napjainkra így kerülhetett be a divatos magyar keresztnevek sorába.

1967-ben még csak 201-en kapták ezt a nevet, de a 80-as években már több mint kétezren, és így a 34. legnépszerűbb név volt. Az 1990-es években igen gyakori név. A 2000-es években a 20–30. leggyakrabban adott férfinév, a 2010-es évek elején a 23. legnépszerűbb.

Az ákos nevet a következőképpen lehet becézni: Ákác, Áki, Ákoska, Ákuci, Ákumka, Bákos

Fanni névnap mácius 9-én és október 30-án van a hagyományos naptárakban.

A Fanni név a Franciska angol, és a Stefánia német becenevéből önállósult. A Franciska latin eredetű női név, a latin Franciscus (Ferenc) név női párja.

Az 1990-es években a Fanni igen gyakori, 2000-es években a Fanni a 4-17. leggyakoribb női név.

Gergely névnap Március 12-én és Május 9-én van a hagyományos naptárakban.

A Gergely férfinév a görög eredetű Grégoriosz név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből származik. Eredeti ógörög formájában égregó, melynek jelentése éberen őrködő. 16 római katolikus pápa viselte a Gergely nevet és közülük a 13. nevéhez kötődik a napjainkban használt naptár.

A Gergely a 16-18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19-20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. A 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán. Az 1990-es években a Gergely igen gyakori, a 2000-es években a 38-48. leggyakoribb férfinév.

Március 12-én volt szokásban a gergelyezés, vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa ideján (a 800-as években), 3 diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába. Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.

A Stefánia az István férfinév női párja. Az 1990-es években a Stefánia igen ritka, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.