2018. szeptember 21. péntek Máté, Mirella
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!
Napkelte: 6:29 Napnyugta: 18:43
CHF 286,47000
EUR 323,65000
USD 276,84000
Ábrahám
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Férfi |
| Eredet: | héber |
Leírás: |
|
Az Ábrahám héber eredetű férfinév. Bibliai jelentése: sokaság atyja (אַבְרָהָם Avráhám). A bibliai pátriárka eredeti neve Ábrám (אַבְרָם Avrám – felemelt, felmagasztosult atya volt.) A hosszabb névváltozatot akkor kapta, amikor Isten megígérte neki: „népek sokaságának atyjává teszlek”. |
|
Bernát
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Férfi |
| Eredet: | germán |
Leírás: |
|
A Bernát a germán Bernhard név magyar formája. Elemeinek eredeti jelentése: medve és erős. A Bernát női névpárja a Bernadett. Az 1990-es években a Bernát igen ritkán, fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. |
|
Izolda
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Női |
| Eredet: | kelta (ír) |
Leírás: |
|
Az Izolda bizonytalan eredetű, talán kelta női név. Mivel a germán nyelvekben terjedt el, ezért germán nyelvekből levezethető értelmezése szerint a jelentése vas vagy jég + rendelkezni, uralkodni. Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. |
|
Jolán
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Női |
| Eredet: | magyar / ősmagyar |
Leírás: |
|
A Jolán női név, Dugonics Andrásnak a Jólánka, Etelkának leánya című regényében szerepel először, 1803-ban. Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány), vagy a görög Jolantha (a viola virága) név. Változatai: Jolánta, régiesen Violánta is. Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. |
|
Vid
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Férfi |
| Eredet: | latin |
Leírás: |
|
A Vid régi magyar személynév, a latin Vitus név délszláv eredetű alakja. Az 1990-es években a Vid szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. |
|
Viola
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Női |
| Eredet: | latin |
Leírás: |
|
A Viola latin eredetű női név, mely az ibolya virág (Viola arvensis) latin nevéből származik, és sok nyelvben vált női névvé. Magyarországon már az Árpád-korban használatos női név volt , az 1990-es években ritka volt, a Violetta igen ritka, a Violenta, Violett és a Letta szórványos nevek voltak, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. |
|
Violetta
| Névnapok: | június 15. |
| Nem: | Női |
| Eredet: | latin |
Leírás: |
|
A Violetta név a Viola olasz kicsinyítőképzős változata.1990-es években a Violetta ritka volt, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. |
|
Milyen névnap van ma? - a mai névnap
Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.
Névnaptár, minden ami névnap
A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.
Névnap meghatározása
A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:
"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."
"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.
A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában.
Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes, mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel. Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak. Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."
Névnaptár - Névnapok adatainak forrása
- Wikipédia: Magyar névnapok
- Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.
Milyen névnap van ma? - a mai névnap
Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.
A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon. A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát. Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]: "(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van." "A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak. - Wikipédia: Magyar névnapokNévnaptár, minden ami névnap
Névnap meghatározása
A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában.
Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes, mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel. Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak. Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."Névnaptár - Névnapok adatainak forrása
- Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.
