2024. november 18., hétfő
Jenő névnapja
Jenő névnapja
A Katalin a görög Aikateriné név magyar változata. Jelentése nem egyértelmű: elterjedt nézetek szerint a görög katharosz szóból származik, amelynek jelentése: „(mindig) tiszta”. Mások szerint a görög Aeikatherina névből ered, melynek jelentése: „nyilazó”, „biztosan célzó”. A magyarba feltehetően a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. Magyarországon a Katalin az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legkedveltebb nevek közé tartozik.
A teljes magyar lakosság körében jelenleg a harmadik leggyakoribb név, míg az újszülöttek között csak a 83. legnépszerűbb volt 2012-ben.
A Katalin névnapok a szentek egyházi ünnepeiből alakultak ki. Szent Katalinból kettőt is jegyzünk. November 25-én Alexandriai Szent Katalin ünnapnapja van. Ő a középkori kórházak patrónája, a filozófusok, tanárok, tudósok, kerékgyártók, molnárok és minden kerékkel kapcsolatos ipar, valamint a foglyok védőszentje. Erős hitéért, melyért többször komoly harcba szállt végül mártírhalált halt. A másik, Sziénai Szent Katalin is igen kiemelkedő egyházi személyiség, domonkos rendi egyháztanító volt. Ő a haldoklók és Európa védőszentje, április 29-én ünnepelhetjük.
Katalin napi szokások
A Katalin napi szokások egy része Szent Katalinhoz fűződik. A kerékkel dolgozók, vagyis a molnárok, a kerékgyártók nem dolgoztak Katalin napján, hanem ellátogattak a templomba, hogy védőszentjükhöz imádkozzanak.
Másrészről a Katalin nap egyfajta szerelmi jóslat elindítója is volt. Egyes területeken a hajadon lányok november 25-én gyümölcsfaágat tettek vízbe, hogy megtudják, férjhez mennek-e a következő évben. Ha a faág kivirágzott karácsonyig, akkor az elkövetkező évben lakodalom következett. Másutt a legények reménykedtek abban, hogy Katalin nap éjjelén megálmodják leendő asszonyukat. Egyes helyeken azt is tudni lehetett a kivirágzott orgonaágból, hogy mi lesz a neve annak a szerencsés ifjúnak, aki nőül veszi az orgonaágat „ápolgató” leányt.
Továbbá a hagyományok szerint a Katalin napot követően az évben lakodalmat és táncmulatságot nem szokás rendezni a közelgő adventi időszak miatt.
Katalin naphoz kacsolódó időjósló hiedelmek
„Ha Katalin kopog, Karácsony locsog!”, vagy „Ha Katalin szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik.”, de sok helyütt azt tartják, ha Katalinkor megáll a liba a jégen, karácsonykor esős, sáros idő lesz – vagyis a Katalin-napi fagyos idő, vagy napsütés enyhe karácsonyi időjárást jelez előre.
Az őszi, november 25-i Katalin névnap Alexandriai Szent Katalin nevéhez fűződik. Ő ugyanis 307-ben ezen a napon halt mártírhalált.
Alexandriai Szent Katalin története a pogány világból származik. Katalin nagy várakozások után született és apja korai halála után átvette országa irányítását. A történet szerint egy alkalommal Katalin és az őt kísérő szüzek, matrónák és lovagok egyik éjjel eltévedtek az erdőben, ahol egy remetével találkoztak. A remete mesélt Katalinnak egy olyan férfiról, aki igazán hozzávaló és arról „híres”, hogy jegyesét örök szüzességben tartja. A remete Krisztusról beszélt. Katalint annyira megérintette a remete szónoklata, hogy aznap éjjel Krisztussal és Szűz Máriával álmodott. Másnap ismét felkereste a remetét, mert igen érdeklődött a téma iránt. A remete kereszténységre tanította, majd megkeresztelte.
Nem sokkal később a pogány Maxentius császár bevonult Alexandriába és szerte a pogányságot hirdette. Katalin felszólította, hogy térjen Krisztushoz, ő azonban beleszeretett a harcias Katalinba és ötven bölcset hivatott, hogy eltántorítsák keresztény hitéről. Katalin mind az ötven bölcset megtérítette és továbbra is ellenállt a császár csábításának. A császár lefejeztette a megtérő bölcseket, Katalint pedig megkínoztatta és börtönbe záratta.
Katalin a börtönben a császárét is meggyőzte a kereszténység erejével, mire a császár egy késekkel tarkított kerék alakú kínzószerszámmal próbálta rávenni a frigyre és vallása feladására, de ő hajthatatlan volt, így a császár végül halálra ítélte.
Sziénai Szent Katalin 14. században élt. Sziénai Szent Katalinnak messze földön híres békítő és meggyőző ereje volt. Többek között XI. Gergely pápa Avignonból Rómába történő visszatérésében, Firenze és a római kúria békítésében is részt vett. Ő volt az első nő, akit egyháztanítóvá avattak. Gyóntatópapja szerint Krisztus szenvedéséből is részesül, melynek nyomait stigmák jelölték testén. Aszkéta életet élt, melynek 33 éves korában vetett véget egy súlyos betegség.
