2024. december 19., csütörtök
Viola névnapja
Viola névnapja
Az Ágnes név nem csak Magyarországon, de az egész világban elterjedt, számos különböző nyelvi alakban használják. Hazánban a 11. leggyakoribb női név, bár népszerűsége az utóbbi években csökkent. Ágnes görög eredetű, a hagnosz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábbi magyarázatok szerint a latin agnus („bárány”) szóból ered, ez azonban csak a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése miatti vélt egyezés, ennek ellenére az agnus (bárány) szó olyan régen összeolvadt az Ágnes nappal, hogy egyes egyházi szokások is ehhez kötődnek.
Az Ágnes naphoz egyházi szokások is kötődnek. Két bárányt hoznak a Tre Fontane trappista apátságból Rómába a pápához megáldani. Nagycsütörtökön nyírják meg őket, és a gyapjukból szövik a palliumot, az érseki vállszalagot, amelyet a pápa ad az újonnan felszentelt érseknek, méltósága és a pápával való egysége jeleként.
A népi időjóslásban fontos szerepe van az Ágnes napnak, amiről a mondóka is árulkodik: „Ágnes hideg, engesztel Vince, had teljék a pince”. Ez azt jelenti, hogy az Ágnes napi, és az azt követő Vince napi időjárás mindig ellentétes egymással, ha az egyik hideg, akkor a másik enyhe lesz, ha az egyik szeles, akkor a másik csendes. Ha Ágnes napja felhős, borús volt, azt jó jelnek vették, mivel akkor Vince napon napos idő volt várható, amiből a bőséges szőlőtermésre, jó minőségű borra következtettek.
Másrészről az Ágnes nap a férjjövendölés napja is: angolszász területeken ismert az a népszokás, mely azt kívánja a fiatal lányoktól, hogy olyan rituálékat végezzenek Szent Ágnes ünnepének előestéjén (január 20-ról 21-re virradó éjjel), amelynek révén meglátják jövendőbeli férjüket. Az egyik ilyen rituálé, hogy a fiatal lányok este a tűpárnájukból kihúzogatták a tűket és egyet a hálóingük ujjába szúrtak, annak érdekében, hogy álmukban megjelenjen jövendőbelijük.
Ezt a babonát örökítette meg John Keats egy versben:
Jonh Keats: Szent Ágnes – este
(részlet)
Szent Ágnes estjén, így mondták neki,
boldog jelentést láthat ifjú lány,
kedvese lágyan átölelheti
mézes éjfélkor, hogyha jókorán
átment előírt ceremónián:
böjtölve ágyba térjen és hanyatt
szűzfehéren feküdjön nyoszolyán,
semerre se pillantson ezalatt,
az égtől vágyai beteltét kérje csak.
Ő töprengett e hóborttal tele:
a bús istenként síró muzsikát
alig hallotta, szűzleány-szeme
földre szegezve, száz sodró uszályt
látott, de nem ügyelt: hiába állt
elébe lábujjhegyen sok vitéz,
s gőgjétől le nem hűtve állt odább,
mind nem látta, másutt a szív, az ész:
Ágnes álmára várt, mi édes, mint a méz.
Fordította: Károlyi Amy
Ágnes napján a legények karácsonyfát díszítettek és így mentek a lányos házakhoz, verses köszöntővel üdvözölve őket.
További népszokás bizonyos helyeken, az áldott állapotban lévő asszonyok sós vízben mosakodnak meg, hogy a gyerekük szép és egészséges legyen.
Az Ágnes névnapok közül a január 21-e és a június 8-a egy-egy Ágnes nevű szenthez kapcsolódik.
Szent Ágnes szűz és vértanú, a katolikus egyházak szentje. Egyike annak a hét nőnek, akik szerepelnek a szent szüzek sorában a római misekánonban. Ő a szüzesség, a kertészek, a leányok, a jegyespárok, a nemi erőszak áldozatainak és a szüzeknek a védőszentje.
A történet szerint Sempronius prefektus szerette volna fiának feleségül Ágnest, de a lány elutasítása nyomán halálra ítélte. Mivel a római jog nem engedélyezte szüzek kivégzését, Sempronius a meztelen Ágnest keresztül vonszolta az utcákon egy bordélyházig. Ezalatt csodák történtek. A lány imájára a haja megnőtt és befedte a testét, hogy elfedje szégyenét. Azok a férfiak pedig, akik megpróbálták megerőszakolni, rögtön megvakultak. Máglyán akarták megégetni, de a fahasábok nem égtek. Erre a főtiszt kihúzta a kardját és lefejezte Ágnest. Más szövegemlékek szerint torkon döfte. Úgy tartják, hogy Ágnes kiömlött vérét más keresztények felitatták ruhadarabokkal a kivégzőhely földjéről. Ünnepét kezdettől fogva január 21-én ülték, mert a egyes források szerint ezen a napon temették el.
Június 8-án van az ünnepnapja Árpád-házi Szent Ágnesnek, aki III. Béla lányányak, Konstanciának és I. Ottokár cseh királynak a lánya volt. Atyja tervei szerint először Szakállas Henrik sziléziai herceg, és Szent Hedvig fiával jegyezték el. Három évet töltött Sziléziában kolostorban. Miután jegyese vadászbalesetben meghalt, Ágnest visszavitték Prágába, ahol a doksonyi premontrei nővérek nevelték tovább.
Második vőlegénye a későbbi VII. Henrik német király lett, ezért Ausztriába, a Babenberg-ház udvarába vitték, de atyja fölbontotta ezt az eljegyzést, és inkább II. Frigyesnek ígérte lánya kezét. 1230-ban I. Ottokár váratlanul meghalt, és Ágnes IX. Gergely pápa közreműködésével rávette II. Frigyest, hogy álljon el a házasságtól. Visszatért Prágába, ahol háza közelében kolostort építtetett a minoritáknak, majd klarissza kolostort alapított a Szent Jakab-templom mellett. Ágnes maga is belépett a kolostorba, majd 1234-ben átvette annak irányítását. Főleg a betegekkel és az árvákkal törődött, olyannyira, hogy valóságos városnegyed alakult karitatív intézményeiből. Mindvégig tartotta a kapcsolatot családjával, erélyesen és okosan közvetített rokonainak vitáikban. Halála előtt kibékítette Vencel királyt és lázadó fiát, Ottokárt. II. János Pál pápa 1989. november 12-én avatta szentté.
Források:
