2024. május 23., csütörtök
Dezső névnapja

Erzsébet és a rózsa legenda

2017-11-18 09:45 | Nézettség: 3157
Az Erzsébet név a 14. századig a leggyakoribb női név volt Magyarországon, köszönhetően Árpád-házi szent Erzsébetnek is, aki - nemcsak Magyarországon - a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. A november 19-i Erzsébet névnap is hozzá köthető akárcsak a rózsa legenda.

Erzsébet névnap eredete és gyakoriság

Az Erzsébet női név a héber  Elíseva névből származik, és  ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Eredeti jelentése  „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség” és az „ Isten a tökéletesség”.  A név népszerűsége okán számtalan származtatott és rokon névvel találkozhatunk, melyek ugyanúgy anyakönyveztethetők napjainkban hazánkban: Ezek többek között a Zsóka,  Béta, Betta, Elizabet, Liza, Örzse, Lizett.

Napjainkban Erzsébet a második leggyakoribb név a női lakosság körében, azonban népszerűségének csökkenését mutatja, hogy a 2000-res évek eleje óta az újszülöttek körében nem tud az első százba kerülni. Viszont a Liza egyre népszerűbb a kislányok körében.

Erzsébet és a rózsa legenda

Árpád-házi Szent Erzsébet

Erzsébet  II. András magyar király és Merániai Gertrúd lányaként született 1207-ben. A kor szokásainak megfelelően négyéves korában eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, a házasság azonban men jött létre, mivel a vőlegény 19 éves korában elhunyt. 1221-ben hozzáment Lajoshoz, a tartománygróf másik fiához, akivel boldog házasságban élt, 3 gyermekük született.
Erzsébet vallásos neveltetésének köszönhetően korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére és segített a szegényeknek. Második gyermeke, Zsófia születése után 28 ágyas kórházat alapított hálából, ahol a betegápolásban maga is részt vett. 1225-ben férje, Lajos  II. Frigyes oldalán hadba indult, ennek okán Erzsébet vette át a tartomány irányítását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt.

Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

Lajos halála után az özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon megszökött Wartburgból újszülött gyermekével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt.  II. András hívta Magyarországra, de ide már nem tért vissza gyermekei neveltetése miatt.

Erzsébet saját halálának napját három nappal korábban megjósolta. Marburgban halt meg, 1231. november 17.-én, temetésére 19-én került sor.  Sírja mellett számos csodás esemény történt. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta, ugyanazon a helyen  ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencet is szentté avatása is megtörtént. Ünnepét 1670-ben vették föl a római kalendáriumba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét halálának napjára,  november 17-ére tették, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Névnapi hagyományban - az eredeti dátumon -  november 19-én ünneplejük az Erzsébeteket.

A rózsacsoda legenda

Szent Erzsébet alakjához számos legenda fűződik, a legismertebb  a rózsa legenda, melyet először XIV. századi forrás említ.  A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet titokban a ruhájában (más források szerint a kosarában) kenyeret vitt a szegényeknek, melyet a hercegi udvar nem nézett jó szemmel.  Férje megállította és megkérdezte, hogy  mit visz benne.

Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat, ami a hideg időjárás miatt meglehetősen furcsa válasz volt. Férje felszólítására  meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. Ezen  történet alapján a rózsák váltak  Szent Erzsébet ikonográfiai  jellemzőjévé, legtöbb esetben rózsával ábrázolják.  

Erzsébet napi időjárási regulák és hagyományok

November 19-e, Erzsébet napja időjósló nap, a népi regula szerint Szent Erzsébet napja tél erejét szabja, mely alapján ha Erzsébet napon havazik, vagyis "Erzsébet megrázza a pendelyét", akkor az előre jelzi, hogy karácsonykor is havazni fog.

A régi hagyományok szerint ez a nap az őszi munkák zárónapja is.

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Május hónap névnapok