2024. július 20., szombat
Illés névnapja

István - Szent István ünnepe

2013-08-20 08:15 | Nézettség: 2057
A hagyományos naptár szerint az István névnapot augusztus 20-án, valamint karácsony másnapján tartjuk. Előbbi névnapon Szent István királyt, karácsonykor pedig az első keresztény vértanút, Szent Istvánt ünnepeljük. István király mellett számos kiváló magyar államférfi viselte ezt a nevet, többek között gróf Széchenyi István, Tisza István, Bibó István.

Az István az egyik legnépszerűbb név Mogyarországon. 2013-ban a második leggyakoribb név hazánkban a férfi lakosság körében, és az újszülött gyermemeknél is a 30-32. helyen szerepel az elmúlt 5 év statisztikái alapján.  A név a görög Sztephanosz névből származik, illetve ennek latin Stephanus, német Stephan, szláv Stefán, magyar Istefán változatából. Jelentése: koszorú.  A régi görögöknél a koszorú nagyon fontos jelkép volt: ez a híres harcosoknak, a versenyek győzteseinek és a közéletben kiváló polgároknak a jutalma, emellett ezzel diszítették a házat fiúgyermek születésekor és házasságkötéskor.

István - Szent István ünnepe

Szent István király ünnepe - augusztus 20.

A név a népszerűségét Szent István királynak köszönheti, az iránta való tiszteletből a XVIII. század vége óta nagyon kedvelt név. Szent István ünnepnapja augusztus 20-án van, azonban ez az ünnep az évszázadok során sok mindent „megélt”.

István királyhoz az államalapítás és a kereszténység felvétele kötődik, uralkodása alatt a  nemzetségekre tagolódó magyarságból és az ország egyéb lakóiból - erős központi hatalom irányítása mellett - nyugati műveltségű, független, keresztény államot alapított. Megteremtette a magánbirtok intézményét és fegyveres harcban végérvényesen legyőzte a régi berendezkedést fenntartani akaró ellenfeleit, birtokába vette az ország földterületének közel kétharmadát. A többit az egyháznak, a hozzá hűséges nemzetségfőknek és a fegyveres segítséget nyújtó német lovagoknak adományozta. Ezzel István király szilárd hatalomra tett szert, s megszilárdította az ország belső helyzetét.

István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották a törvénynapokat. István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban. Szentté avatására 1083. agusztus 20-án került sor, Szent László király döntése értelmében ezt a napot tekintették az államalapító király ünnepnapjának. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. Ennek köszönhetően, ezen a dátumon is van István nap.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.

Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, 1945-ben eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését nem vállalták fel, ezért megújították: Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett. Az új alkotmányt 1949. augusztus 20-ra időzítették, s ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelte az ország. A rendszerváltást követően a  Magyar Országgyűlés 1991-ben Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Azóta ismét Szent István ünnepnapjaként ünnepeljük augusztus 20-át.

Az első keresztény vértanú ünnepe - Karácsony másnapja

Szent Istvánnak nevezzük - a magyar nép első királya mellett - az első keresztény vértanút is. István egyike volt a Krisztus halála utáni években a jeruzsálemi keresztény község hét diakónusának. Nyiltan hirdette vallását és Jézus istenségét, így vált a kereszténység ellenes tömeg áldozatává. Szent István vértanú ünnepnapja karácsony másnapja, december 26.

Széchenyi István,  a legnagyobb magyar

Történelmünk másik kiemelkedő István nevű alakja, Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója. Nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia  - melyet jószágainak egyévi jövedelmének felajánlásával támogatott -, a Nemzeti Kaszinó alapítása, a Lánchíd építése.

István köszöntése

A Franklin–társulat által 1894-ben kiadott Legujabb és legteljesebb magyar köszöntő az István névhez a következő acrostichont közli:

Inség és nyomor viharja
Soha élted ne zavarja;
Tündöklő öröm sugára
Vessen fény élted utjára:
Áldozatul ezt hozom én
Nevednek dicső ünnepén.

Források

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Július hónap névnapok