2024. november 28., csütörtök
Stefánia névnapja
Stefánia névnapja
A Sándor név a görög Alexander ered, jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó. A névnap eredete Szent Sándorhoz kapcsolódik, aki a Kappadókiában élt. Egy legenda szerint Csodatevő Szent Gergely nevezte ki püspöknek. 251-ben szenvedett vértanúhalált Decius római császár uralkodása alatt. Emlékét március 18-án ünneplik.
Sándor napján kedzdték meg a zab és az árpa vetését.
József név héber eredetű név, jelentése: Isten gyarapítson! Ezen a napon Józsefnek, názáreti ácsmesternek a neve napját ünnepeljük. József napjához sok hiedelem és népi hagyomány kapcsolódik.
Egy népi regula szerint, ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható. A méhészek is fontos napnak tekintették a Sándor napot, ezen a napon engedték ki először a méheket. A népi megfigyelések szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas szájára, akkor jó idő lesz.
Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését is és ezen a napon hajtották ki a marhákat a legelőkre. Jó búzatermést ígért, ha ezen a napon széles sárga sávú szivárványt lehet látni, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígért. Csakúgy mint a jégverés vagy fagy esetén, ekkor is a borosgazdák számíthatnak jó termésre.
A hagyomány szerint a dakos madarak ezen a napon szólalnak meg, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot.”
A Benedek név a latin Benedictus szóból ered, jelentése "áldott". A március 21-i névnap Nursiai Szent Benedekhez, a bencés rend alapítójához kapcsolódik. A 9. századtól március 21-én, a temetése napján ünnepelték Szent Benedek apátot, aki 547. március 21-én halt meg. A galliai liturgikus könyvekből tudjuk, „Szent Benedek születésnapját” július 11-n ünnepelték, de az ünnep eredetéről nincsenek információk. A katolikus egyház - a nagyböjt miatt - 1969-ben áttette július 11-re Szent benedek ünnepét, azonban a névnapi hagyományokban a Benedek névnap már maradt a csillagásztai tavasz kezdetén , március 21-én.
A régiek szerint „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” Szeged környékéról származik a Benedek-napon ültetett hagyma hagyománya. Tifuszos megbetegedések gyógyítására használták a hagyma főzetét, melyet Benedek napon ültetek, augusztus 24-én szedték föl, majd 7 napig a háztetőre rakták, ahol érte a napsugár és a harmat.
Ez a három nap a költőket - Weöres Sándort és Osvát Erzsébetet - is megihlette.
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.
Osvát Erzsébet: Három cimbora
Sándor, József, Benedek
hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák
Jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek …
Cipelik a meleget:
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőbe.
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.
