2024. Április 20., szombat
Konrád, Tivadar névnapja
Konrád, Tivadar névnapja
A Mária névnap hagyományos keresztény ünnep, az egyes névnapokhoz januártól decemberig külön-külön történet, vagy esemény kötődik.
A Mária-ünnepek közül kiemeltünk néhányat, melyek a hagyományos naptárban is szerepelnek.
Mária eljegyzését ünnepeljük a hagyomány szerint e napon. A 15. századi Franciaországban vált népszerűvé a január végi Mária-ünnep, mely a farsangi ünnepsorozat részeként egy mennyegzőhöz hasonló táncos mulatság.
Ez a nap a nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe. A római katolikus egyház GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY néven ünnepli. Az emberi természetet jelképező gyertyákat meggyújtjuk, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket. A Pray-kódex szerint a magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg azután a gyertyákat. A bibliai történet szerint József és Mária ez alkalommal mutattott be áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát.
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, valamint Magyarország védőszentjének napja. Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered.
Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, mely egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Ezen a napon szentelték fel azt a – még mai is álló, Szent Annának szentelt – jeruzsálemi templomot, amely a hagyomány szerint Szűz Mária születésének helyén található.
Mária nevenapja, Magyarországon a legismertebb Mária névnap is egyben. Az újkorban vált ünneppé a katolikus egyházban, Szent XI. Ince pápa rendelkezett eképpen Bécs ostroma (1683) után.
Ezen Mária névnap a magyar történelemhez köthető. A hagyomány szerint Szent István király, mivel nem volt fiú örököse, Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Vaszary Kolos hercegprímás kérésére a pápa 1896 millenniumi ünnepségek óta ezt a dátumot, mint a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját tartja számon a katolikus kalendáriumban.
Szűz Mária szeplőtelen fogantatása nem arra utal, hogy Mária szűzen foganta Jézust, hanem maga Mária fogantatására. A hittétel szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő bűn nélkül fogant. Az a tény, hogy ezen naptól szeptember 8-áig, Kisasszony napjáig, avagy Mária születésnapjáig kerek 9 hónap telik el, szintén támpontot nyújt az értelmezéshez. A római katolikus egyház régi időtől kezdve hitte, hogy Mária szeplőtelenül fogantatott, e tant dogmává azonban csak IX. Piusz pápa emelte 1854. december 8-án.
Nagyboldogasszony napjához kapcsolódó szokások: Magyarország Patrónájának, Máriának kegyhelyeire való zarándoklat, körmenetek és az országszerte rendezett búcsúk, nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás, mely népszokás szerint a megszentelt virágokból Mária-koporsót készítenek. Szintén az ünnephez kapcsolódik az ún. Mária-virrasztás szokása is, mely azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”.
Mária nevének tisztelete már a középkori szómisztikában megjelenik. Temesvári Pelbárt szerint Mária nevének betűihez a következő jelentéseket társították.
M betű (mater misericordiae et mediatrix) - az irgalmasság anyja, a világ szószólója
A betű (advocata) - az emberi nem szószólója, mindenkiért közbenjár az Úrnál
R betű (reparatrix ruinae) - az angyali és az emberi romlás helyreállítója
I betű (illuminatrix) - az egész egyháznak és a világnak a megvilágosítója
A betű (auxiliatrix) - minden szükségben a nyomorúság segítője
A ma születő gyermekek, illetve szüleik körében a Mária csökkenő népszerűségű, mindössze a 95-100. leggyakoribb volt az elmúlt években. Növekvő népszerűségűek azonban a Mária névből eredeztethető kersztnevek, mint pl. Mirjam, Marina, Mia.
