2026. november 19., csütörtök
Erzsébet névnapja

Márton névnap: lúdlakoma és az újbor

2013-11-01 20:49 | Nézettség: 3610
November 11. környékén libacomb, párolt káposzta és egy pohár újbor kerül sok étterem ünnepi étlapjára. De hogyan lett egy pannóniai születésű püspök emléknapjából libalakomás ünnep? A legismertebb történet egy libaólban kezdődik, a magyar népszokások magyarázatához pedig a gazdasági év végén elszámoló pásztorokhoz és az őszi szüret utáni pincékhez is érdemes benézni.

 

Márton névnap: lúdlakoma és az újbor

Mikor van Márton-nap, és kit ünneplünk november 11-én?

Márton-nap minden évben november 11-re esik. Ezen a napon emlékezik az egyház Tours-i Szent Mártonra, aki a római kori Savariában, a mai Szombathely területén született. Római katonaként szolgált, később pedig a mai Franciaország területén fekvő Tours püspöke lett.

A róla szóló legismertebb történet szerint katonaként egy fázó koldussal találkozott. Kardjával kettévágta a köpenyét, és az egyik felét neki adta. A történet folytatásában Márton álmában Krisztust látta a koldusnak adott fél köpenyben. A jelenet azért lett Szent Márton egyik legismertebb ábrázolása, mert egy egyszerű mozdulattal meséli el, mit jelentett számára a segítségnyújtás.

November 11. egyben Márton hagyományos névnapja. A bővített névnaptár szerint ezen a napon a Martin nevűeket is felköszönthetjük. A névadatlapokon a további dátumokat és a névnapi köszöntőket is megtalálod.

Miért eszünk libát Márton-napon?

A legismertebb legenda szerint Márton szerénységből igyekezett kitérni a püspöki tisztség elől. Egy libaólba bújt, ám a ludak hangosan gágogni kezdtek, és elárulták a rejtekhelyét. A történetben így éppen azok a madarak segítették püspöki székbe, amelyek mögé elrejtőzött.

A liba őszi fogyasztásának a gazdaságban is megvolt a maga ideje. Ősz végére a hízott libákat már le lehetett vágni, november 11. pedig több vidéken az őszi munkák lezárásához és a járandóságok rendezéséhez kapcsolódott. A néprajzi leírásokban a Márton-napi lúd egyes dunántúli vidékeken lakomai fogásként és egykori földesúri járandóságként is megjelenik.

Egy ismert mondás azzal tréfálkozik, hogy aki Márton-napon kihagyja a libát, egész évben éhezni fog. Ma a libasült mellé gyakran párolt káposztát és burgonyát adnak. Akár egészben sült liba, akár egy ropogós libacomb kerül az asztalra, a mondás adja a lakomához illő jó ürügyet.

Miért kóstolunk újbort Márton-napon?

Az őszi szüret után a mustnak idő kellett az erjedéshez. November elejére a szüretből származó fiatal bor egy része már kóstolhatóvá vált, így Márton napja alkalmat adott arra, hogy a gazdák megízleljék az év termését. A pontos idő a szüret és az erjedés menetétől függött. November 11. az újbor kóstolásának hagyományos alkalma lett.

Márton pohara a libavacsora után megkóstolt újborra utal. A kóstolóval arról is képet kaptak, milyen bor lett az ősszel leszüretelt szőlőből. Ezt a kapcsolatot őrzi az a régi mondás, amely Szent Mártont a bor bírájának nevezi.

A libalakoma és az újbor így ugyanannak az őszi időszaknak két külön történetét hozza össze. A liba a gazdaságban felnevelt állatokhoz, az újbor a szőlőben és a pincében végzett munkához kapcsolódik. Novemberben mindkettőből lehetett mit tenni az asztalra.

Mi volt Szent Márton vesszeje?

Márton-nap a pásztoroknak és a gazdáknak is fontos határnap lehetett. A legeltetési időszak végén elszámoltak az elvégzett munkával, a pásztor pedig felkereshette azokat a házakat, amelyeknek az állatait őrizte. A látogatáshoz köszöntés, ajándék és helyenként egy többágú vessző is hozzátartozott.

A Magyar Néprajzi Lexikon a Vas vármegyei Vépről is említ példát. Ott Márton napjának előestéjén a kanász, vagyis a disznópásztor járta sorra a házakat. A pásztor köszöntővel érkezett, a gazdától pedig ajándékot kapott. A szokásban a korábbi járandóságok emléke és az ünnepi jókívánság egyaránt megmaradt.

A többágú vesszőt Szent Márton vesszejének nevezték. A gazda az ágak számából a következő évi malacszaporulatra következtethetett. A vessző így egyszerre idézte fel a lezárult pásztorévet és a következő évre remélt gyarapodást.

Mit jósoltak a Márton-napi liba csontjából?

A libasült elfogyasztása után egyes helyeken megvizsgálták a madár mellcsontját. A népi időjóslás szerint a hosszú, fehér csont havas telet ígért, a rövid, barnás csont pedig esős, sáros télre utalt.

A csont mellett a november 11-i időjárásból is következtettek a télre. Egy népi regula a Márton-napi fagyot enyhébb, sáros karácsonnyal kapcsolta össze. Az efféle jóslatok azt mutatják, hogy a télre készülő gazdaságokban a jeles napokat is számon tartották az időjárási megfigyelések során.

A Márton-napi hagyományok röviden

Hagyomány Mi kapcsolja Márton-naphoz?
Libalakoma A libaólas legenda és az ősz végére vágásra érett libák egyaránt magyarázzák a fogás helyét az ünnepen.
Márton pohara A libavacsora után megkóstolt, az őszi szüretből származó újbor.
Márton vesszeje A pásztorok ünnepi köszöntéséhez és a jószág gyarapodásához kapcsolódó többágú vessző.
Jóslás libacsontból A sült liba mellcsontjának színéből és hosszából következtettek a télre.

Gyakran ismételt kérdések Márton-napról

Mikor van Márton-nap?

Márton-nap minden évben november 11-én van. Ez Tours-i Szent Márton emléknapja és Márton hagyományos névnapja.

Miért eszünk libát Márton-napon?

A legenda szerint a libák gágogása árulta el a libaólban elbújó Mártont. A lakoma az őszi gazdasági év végéhez is kapcsolódott, amikor a hízott libák már vágásra érettek.

Mit jelent Márton pohara?

Márton pohara a libavacsora után megkóstolt újborra utal. November 11. az őszi szüretből készült fiatal bor kóstolásának hagyományos alkalma volt.

Mi volt Szent Márton vesszeje?

Szent Márton vesszeje egy többágú vessző volt, amelyet egyes vidékeken a pásztorok adtak a gazdáknak. A néphit szerint az ágak száma a várható malacszaporulatot jelezte.

Források

Közelgő névnapok

Névnap kereső

November hónap névnapok