2026-ban a farsang január 6-án, hétfőn kezdődik, és február 18-án, szerdán ér véget. Ez az időszak a mulatságok, bálok és karneválok ideje, amikor az emberek jelmezekbe öltözve ünneplik a tél elmúlását és a tavasz közeledtét.
Fontos dátumok 2026-ban:
A "farsang farka" kifejezés a farsangi időszak utolsó három napját jelöli: farsangvasárnapot, farsanghétfőt és húshagyókeddet. Ez a periódus a legintenzívebb mulatságok ideje, amikor a közösségek különféle rendezvényekkel, bálokkal és felvonulásokkal búcsúztatják a farsangot.
A farsang hivatalosan Vízkereszttel, azaz január 6-ával kezdődik, így ez az ünnep nemcsak a karácsonyi időszak lezárása, hanem egy vidámabb, közösségibb időszak nyitánya is. Vízkereszt eredetileg az Epifánia ünnepe, amely a napkeleti bölcsek érkezésére, Jézus megkeresztelkedésére és isteni megnyilvánulására emlékeztet. A keresztény kultúrkörben ez a nap évszázadokon át kiemelt jelentőséggel bírt, és máig sok országban külön hagyományok kapcsolódnak hozzá.
Magyarországon Vízkereszt hagyományosan a házi áldás és a szenteltvíz napja volt. Sok helyen ma is él a házszentelés szokása, amikor a pap felírja az ajtóra a balzsamozott krétával a háromkirályok kezdőbetűit (C+M+B), melyek a legenda szerint a „Christus Mansionem Benedicat” – Krisztus áldja meg e hajlékot – rövidítéseként is értelmezhetők. Ezzel a nappal ér véget a karácsonyi dekorációk időszaka is: a karácsonyfát ilyenkor hagyományosan lebontják, hogy átadhassa helyét a farsang könnyedebb, játékosabb hangulatának.
Vízkereszt farsangi szempontból azért is kiemelt, mert ettől kezdve indul el a bálok, álarcos mulatságok és falusi hagyományőrző rendezvények időszaka, amely egészen hamvazószerdáig tart. Sok település a mai napig ezen a napon tartja első báli eseményeit, így a Vízkereszt nemcsak vallási ünnep, hanem egyfajta társadalmi fordulópont is: lezárul a meghitt, csendes ünneplés, és kezdetét veszi a tél legvidámabb időszaka, a farsang színes forgataga.
Farsangvasárnap a farsangi időszak utolsó vasárnapja, amely a háromnapos farsangzáró ünnepség – a farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd – első állomása. Hagyományosan ekkor kezdődött meg a télűző vigasságok legmozgalmasabb része: a báli szezon csúcspontja, a leglátványosabb felvonulások, maskarások és népszokások ideje. Sok vidéki településen ilyenkor tartották a nagy közösségi lakomákat, disznótorokat és táncmulatságokat, hiszen hamarosan kezdetét vette a böjti időszak, amikor már nem volt helye a bőséges étkezéseknek és a zajos ünneplésnek.
A naphoz kapcsolódóan több helyi hagyomány is kialakult. Sok helyen ilyenkor rendezték meg a farsangi menetet vagy a jelmezes felvonulást, amelyet gyakran dramatikus télűző szertartások kísértek. A cél mindenütt ugyanaz volt: jelképesen elűzni a telet és megidézni a tavasz, az újjászületés közeledtét. Farsangvasárnap így nem csupán egy vidám ünnepnap, hanem fontos kulturális határkő is, amely a közösségek identitását és hagyományait erősíti – miközben látványos, játékos, sokszor humoros formában búcsúztatja a farsangi időszakot.
Farsanghétfő a háromnapos farsangzáró időszak második napja, amelyet hagyományosan a közösségi játékok, tréfás szokások és vidám lakomák jellemeztek. A falvakban gyakran rendezték meg ekkor a dramatikus népi játékokat, például a tikverőzést, a menyasszonyfektetést vagy a bolondlakodalmat, amelyek egyszerre szolgálták a közösségi összetartozást és a télűzés rituális szimbolikáját. Farsanghétfő hangulata már érezhetően közeledik a nagy lezáráshoz: még egyszer, utoljára lehet igazán felszabadultan mulatni, mielőtt a böjti időszak fegyelmezettebb ritmusa elkezdődne.
Húshagyókedd a farsang hivatalos utolsó napja, neve is jelzi, milyen fontos határvonalat jelent: ez az utolsó alkalom, amikor a hagyomány szerint húst és bőséges fogásokat lehetett fogyasztani a nagyböjt kezdete előtt. Régen a családok ilyenkor valóban kiadós étkezéseket tartottak, hogy méltó módon zárják le a farsangi időszakot. Sok helyen ezen a napon zajlott a téltemetés, a kiszebáb elégetése vagy vízbe dobása, amely a betegségek, gondok és a hideg tél jelképes eltávolítását szolgálta. Húshagyókedd így a farsang utolsó, még egyszerre vidám és kissé nosztalgikus napja, amikor mindenki érzi, hogy lezárul egy időszak.
A mulatságos farsangi napokat követő hamvazószerda már teljesen más hangulatot hoz: a nagyböjt kezdete, amely a húsvét előtti 40 napos időszakot nyitja meg. Nevét a templomokban ma is élő hamvazás szertartásáról kapta, amikor a pap keresztet rajzol a hívek homlokára a hamuval, az elmúlásra és az újrakezdésre emlékeztetve őket. A hagyomány szerint hamvazószerdán már tartózkodni kellett a húsfogyasztástól és a hangos mulatságoktól, így éles kontrasztot képez a farsang zajos, színpompás napjaival. Ezzel a nappal indul el a befelé fordulás, a megtisztulás és a felkészülés időszaka, amelyben a természethez hasonlóan a lélek is a tavasz felé fordul.