Mai névnapok

Bonifác

Névnapok:	április 24.
Nem:	Férfi
Eredet:	latin
Leírás:
A Bonifác férfinév a latin homo boni fati, azaz a jó sors embere jelentésű kifejezésből eredő Bonifatius férfinévre vezethető vissza. A magyar népi hagyományban a fagyosszentek egyike. Az 1990-es években a Bonifác szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Csaba

Névnapok:	április 24.
Nem:	Férfi
Eredet:	török
Leírás:
A Csaba régi magyar személynév. Egyes források szerint török eredetű lehet, és a jelentése: pásztor, kóborló, újabban az ajándék jelentése is felmerült. A török eredet ellen szólhat, hogy a név felbukkan a kora középkori eredetű magyar mondavilágban is, Csaba királyfi alakjában, akit Attila fiaként tart számon a hagyomány. A nevet a 19. században fedezték fel újra, Vörösmarty Mihály és Arany János művei nyomán lett népszerű. Egyes kutatók – és az általános iskolai tankönyvek – szerint a csaba szó megegyezik a hun eredetű csobán méltóságnévvel. A Csaba a középkorban nem volt gyakori név, amikor már majdnem feledésbe merült, akkor újította fel Vörösmarty az 1824-ben megjelent Csaba szerelme című versében, de ennek hatására sem terjedt el. Népszerű csak a 20. század második felében lett, 1967-ben 2690-en kapták ezt a nevet, amivel a 12. leggyakrabban adott férfinévvé vált, az 1980-as években a 14. volt.

Debóra

Névnapok:	április 24.
Nem:	Női
Eredet:	héber
Leírás:
A Debóra héber eredetű női név (דְּבֹרָה D(e)vórá), jelentése: méh, méhecske. Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

György

Névnapok:	április 24.
Nem:	Férfi
Eredet:	-
Leírás:
A György férfinév a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17. volt, a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16., a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt. Az 1990-es években a György gyakori név volt, a 2000-es években a György a 60-77. leggyakoribb férfinév.

Györgyi

Névnapok:	április 24.
Nem:	Női
Eredet:	-
Leírás:
A Györgyi női név a György férfinévből keletkezett a 19. században, eredetileg Györgyike formában. Az 1990-es években a Györgyi ritka, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Hunor

Névnapok:	április 24.
Nem:	Férfi
Eredet:	magyar / ősmagyar
Leírás:
A Hunor a csodaszarvas eredetmondából származó név, a hun (latinul hunnus) népnév -r kicsinyítőképzős származéka. Az 1990-es években a Hunor igen ritka név volt, a 2000-es években az 50-94. leggyakoribb férfi név között.

Simon

Névnapok:	április 24.
Nem:	Férfi
Eredet:	héber
Leírás:
A Simon a Simeon név görög Szimón alakváltozatából ered. Simeon héber eredetű név, jelentése meghallgatás, meghallgattatás. Az 1990-es években a Simon igen ritka, a 2000-es években (2004-től) a Simon a 89-93. leggyakoribb férfinév.

Szent György

Névnapok:	április 24.
Nem:	Férfi
Eredet:	-
Leírás:
Szent György (270 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

Hirdetés

Milyen névnap van ma? - a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában.

Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes, mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel. Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak. Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

- Wikipédia: Magyar névnapok
- Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Hirdetés