2024. július 20., szombat
Illés névnapja

András napi hagyományok

2022-11-29 12:00 | Nézettség: 2886
Az András névnap az egyik legnépszerűbb novemberi férfinévnap, mely Katalin névnap után öt nappal található a naptárakban, november 30-án. Az András név már az Árpád korban az egyik leggyakoribb férfinév volt. Mi sem mutatja jobban népszerűségét, mint hogy három Árpád-házi királyunk is ezt a nevet kapta.

Napjainkban is népszerű az András név, az újszülöttek körében a 25-31 helyen állt 2010-2021 között, míg a teljes lakosság körében pedig a 14. leggyakoribb férfinév. A névhez királyok, szentek, szokások, régi szép hagyományok kapcsolódnak. 

A név eredete

Az András név a görög Andreasz névből származó férfinév, jelentése: férfi, férfias. A név a Bibliában is megtalálható András apostol Jézus első tanítványa, aki Szent Péter testvére volt.

Szent András nagyon fontos személy a magyar hagyományokban. Ennek magyarázata hogy a szkíta hagyományok szerint a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta. Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült és számos település viseli Szent András nevét, többek között: Rábaszentandrás, Hévízszentandrás, Békésszentandrás, Hernádszentandrás, Jászszentandrás, Nemesszentandrás.

Emellett a magyar Szent Koronán is szerepel András apostol mozaikképe, mely szintén szerepének fontosságáról tanúskodik.

András napi hagyományok

Szent András története

András apostol egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus Krisztus földi művének. András Galileából származott, testvére volt Szent Péternek, akit Jézus az egyház alapjává tett meg. Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, mely természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki.

Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, mikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, ugyanis meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé. Krisztus kereszthalálát követően Örményországba és Kurdisztánba megy hírdetni Jézus Krisztus evangéliumát, ennek köszönhető hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység. Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhető, hogy a mai napig leghatékonyabb misszionárius módszer a nevéhez kötődik melynek lényege, hogy úgy tudta képviselni Jézus tanait, hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára nem erőszekolta rá a sajátját, hanem ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyomány-elemeit használva adta tovább a jóhírt. Csak ez lehet a talán legnagyobb térító tettének az oka is, hogy a legendás és titokzatos szkíták is beengedték belső életükbe, miután átlépte a Dunát. András letelepedett országukban egy időre és komoly mértékben részt vett Szkítia vallási életének alakításában is. Tekintettel arra, hogy a magyar területeken is nagyon erősek voltak a szkíta hagyományok és a szomszédos népek ránk maradt írásos emlékeikben is a magyarokat sokszor szkítáknak említik, így ezzel magyarázható Szent András népszerűsége a középkori Magyarországon. Szent András teljesítményét, csak Fülöp apostol, a "ló-szerető" közelítette meg. Ezért is nevezik Andrást és Fülöpöt máig úgy, hogy "a két szkíta-térítő".

Szent András - bolgár ikon

Készítette: © Plamen Agov • studiolemontree.com

A szkíták és Thrákia után András Görögországba ment, ahol megint kapcsolatba kerül a görögséggel achaiai Pátra városában Aegeas prokonzullal hitvitát folytatott, mely vitának az uralkodó erőszakkal vetett véget és börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette Kr. u. 60-ban, a legendák által tanúsított úgynevezett "Andráskeresztre". A legenda szerint a saját kérésére feszítették andráskeresztre, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre. Szent András ikonográfiai ábrázolása a késő középkor óta tipikusan andráskereszttel történik, amelyet vagy átfog, vagy melyre felfeszítik. Egyházi ünnepe november 30-ára került.

András napi hagyományok

November 30-a Szent András emléknapja, az advent kezdetére esik, és ekkorra már véget értek a mulatságok. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.

Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Ezekből csemegézünk a következőkben. A férjjosló parktikák célja, hogy a fiatal lányok megtudják ki lesz a házastársuk.

Az egyik ilyen szokás a zsúpfedeles házak ereszének rázása volt. Az eladósorban lévő lányok  András-nap estéjén, a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha  búza hullott a köténybe, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, viszont ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása. (Ez nemcsak András-napkor szokás.) Az ól oldalának megrugása után a disznók röfögésének számából lehetett tudni, hogy hány év múlva mennek férjhez a fiatalok. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy.

Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt, melynek keretében három pogácsát sütöttek, és mindegyikbe egy-egy férfinevet tettek. A pogácsákat kitették az ajtó elé és s amelyik a legtovább ott maradt,  az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

A szalmakoszorú dobálással szintén azt lehetett megállapítani, hogy hány év múlva kerül sor az esküvőre. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

 Időjárási regulák

A néphagyomány szerint, 40 napos csapadékos időszak várható, ha András napján esik az eső vagy a hó. Emellett érdemes megfigyelni, hogy a libákat is megtartja-e a jég, mert ebből a karácsonyi időjárásra lehet következtetni, úgyanis ha a libát súlyát kibírja a jég, akkor locsogós, sáros lesz a karácsony.

András naphoz kapcsolódik a hagymakalendárium készítése is, melyből az egész évre vonatkozóan lehetett időt jósolni. A kalendárium elkészítése egyszerű, egy jókora fej vöröshagymát négyfelé kell vágni és ízekre szedni. 12 egészséges lemezt ki kell választani és mindegyikbe egy csipet sót tenni. A lemezeket sorba egy tányérba kell tenni és mindegyikhez egy hónapot kell adni, majd feltenni a kemence tetejére. Újév reggelére kész a jóslás: amelyik hónap lemezén elolvad a só, az esős lesz, amelyikben nincs víz, az száraz lesz.

„András napi hó, vetésnek nem jó” – mondja a népi regula, ami azt jelenti, hogy árt a vetésnek, ha november végén esik a hó.

 Forrás:

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Július hónap névnapok