A Julianna női név a Juliánusz név női párja, melynek jelentése "ifjú, lágy szőrű". A Julianus név a Iulius nemzetséghez kapcsolódik, amelynek ősét Iulusnak, Aeneas fiának tartották.
A Julianna név a magyar irodalomban is kiemelt szerepet tölt be, számos költő múzsájá ezt e nevet viselte. Íme, néhány példa:
Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme Lilla volt, akinek valódi neve Vajda Julianna volt. Lilla a költő múzsája volt, és verseiben "Zsille"-ként emlegeti őt. Csokonai legismertebb szerelmes versei, mint a "Lilla" és a "Margit sírjára", Lillához íródtak. Egyébként a Lilla név a Lilla daloknak köszönheti népszerűségét és elterjedését.
Arany János szerelme Ercsey Julianna volt, akit verseiben "Juliská"-nak nevezett. Arany és Julcsa házassága boldog volt, de Julcsa korai halála mélyen megrendítette a költőt. Arany verseiben Julcsa a szeretett feleség és az elveszett boldogság szimbóluma.
Ezek csak néhány példa arra, hogy a Julianna név mennyire inspirálóan hatott a magyar költőkre. A Julianna név a szerelem, a szépség és a tökéletesség szimbólumává vált a magyar irodalomban.
A Julianna nevet viselők a februári fő névnapon kívül még április 5.- én, május 14.-én, május 22.-én és
Június 19.-én is ünnepelhetnek. A névhez két szent kapcsolódik, melyek a névnapok dátumai közül kettőnek is az eredetére magyarázatot adnak.
A Kis-ázsiai Nikomédiában, 286 körül született Julianna gazdag pogány családban. Már kora gyermekkorában eljegyezték egy Eviláziosz nevű pogány ifjúval. Azonban Julianna titokban a keresztény hit követője lett, és elhatározta, hogy szűzként fog élni.
Amikor eljött az esküvő ideje, Julianna bátran kiállt a hitéért, és elutasította a pogány házasságot. Ezzel magára haragította apját, aki börtönbe vetette őt. A börtönben Julianna kegyetlen kínzásokon ment keresztül, de hite szilárd maradt. Sőt, példája megihlette a rabtársait is, és 500 férfi és 130 nő tért meg a keresztény hitre.
Julianna bátorsága és elszántsága felbőszítette Evilázioszt, aki végül 304-ben lefejeztette őt. A katolikus egyház szentté avatta Juliannát, és emléknapját február 16-án ünneplik.
Szent Julianna a bátorság, a hit és az elszántság példája. Története arra tanít bennünket, hogy még a legnehezebb körülmények között is ki kell állnunk a meggyőződésünkért, és soha nem szabad feladnunk a reményt.
A firenzei előkelő Falconieri családban született Julianna 1270 körül. Apja, Chiaro, megbánta fiatalkori kicsapongásait, és idős korában hatalmas templomot építtetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. Julianna születése édesanyja buzgó imádságának gyümölcse volt.
Julianna már kisgyermekként is rendkívüli vallásosságról tett tanúbizonyságot. Nagybátyja, Boldog Elek, a Szervita Rend egyik alapítója nagy hatással volt a nevelésére. Julianna 14 évesen belépett a rendbe, és Benizzi Szent Fülöptől vette fel a fátyolt.
Julianna szülei házában maradt, de szigorú, vezeklő életet élt. Betegeket ápolt, szegényeket gondozott, és gyermekeket tanított. Szerdán és pénteken nem evett, a többi napokon is szigorú böjtöt tartott.
Julianna 1341-ben hunyt el. Amikor már nem tudott áldozni, az ostyát a szívére helyezték. A szentostya eltűnt, Julianna pedig mosolygó arccal elhunyt. Holttestén, a szíve fölött ott látták a szentostya lenyomatát.
1737-ben avatták szentté. Falconieri Szent Julianna a szegények, betegek és gyermekek védőszentje. Emléknapját június 19-én ünneplik.
Julianna élete példaértékű a mai keresztények számára. Arra tanít bennünket, hogy a hitnek és a szeretetnek nem lehetnek határai. Kövessük példáját a szegények, betegek és rászorulók iránti könyörületességben.