Névnapok eredete

Az Eszter név a 16-18. században nagyon gyakori névnek számított, talán ennek is köszönhető, hogy íróink, költőink kedvelt nevévé vált. Számos irodalmi alkotásban találkozhatunk vele, gondoljunk csak Gárdonyi Géza Ábel és Eszter című regényére vagy Németh László Égető Eszterére vagy Szabó Magda Encsy Eszterére az őz című regényében.

A Rita nevünk még az 1990-es években gyakori név volt, mostanra viszont elvesztette népszerűségét. Azt kevesen tudják, hogy a név az olasz Margit, vagyis a Margherita vév rövidüléséből származik.

A Flórián név a latin Florianus szóból keletkezett, jelentése virágzó, virágos. Hazánkban nem túl gyakori, de magyarként labdarúgó berkekben azért erre a névre felkapjuk a fejünket, hiszen Albert Flóri az egyetlen magyar aranylabdás játékosunk.

A Zita női név, a magyar nyelvbe a német nyelvből került átt, ott a Felicitász név becézett alakja, és c-vel is ejtik. A név az olasz nyelvben is megtalálható, és ott is c-vel ejtik.és a jelentése: hajadon. A névhez egyetlen névnap kapcsolódik, április 27-e, mely Szent Zita vallási ünnepnapja.

A Henrietta név érdekessége, hogy 5 város hívnak így az Egyesült államokban és egyet Mauritiuson. A név I. Károly házasságán keresztül került Angliában és napjainkban egy bestsellernek köszönheti népszerűségét.

A Zsuzsanna, és annak becézéséből önálló névvé alakult Zsuzsa név az egyik legismertebb és egyik legkedveltebb név volt hazánkban. Napjainkban az újszülötteknél már nem annyira divatos, de még mindig megtalálhatjuk a TOP100-ban. A legismertebb névnapja február 19-én van, melyhez szép hagyományok, jóslások is kapcsolódnak.

Január 25-én Pál névnap található a naptárakban, ami Pál apostol ünnepnapja. Tudjátok, hogy mi történt a damaszkuszi úton?

A Gusztáv északi germán / skandináv eredetű férfinév, mely elemeinek jelentése: harc és támasz. Talán a jelentéséből is következik, hogy a név nagy tiszteletnek örvend a svéd királyi házban.

Az Enikő névnapja szeptember 15-ére került a hagyományos naptárakba. A nevet az egyik legnagyobb magyar költő, Vörösmarty Mihály alkotta és kezdte el használni költeményében.

Az egyik legismertebb időjósló nap az európai kultúrkörben a június 8-i Medárd nap. Évszázados megfigyelésekre alapozva a néphagyomány szerint, amennyiben ezen a napon esik az eső, úgy a következő 40 napban is esni fog, száraz idő esetén viszont 40 nap esőmentes időszak következik. Azonban nem minden országban Medárdhoz kötik a 40 napos esőzést, Angliában a július 15-i Szent Swithin napjához kapcsolódnak hasonló regulák.